Lassan véget ér ez a motoros szezon is. Ideje átgondolni mit is értem el eddig! Hiába a több mint két évtizedes motoros múlt, voltak szünetek, rövidebb hosszabb kihagyások, igazából most kezdem megérteni mi is számomra ez a létforma. Igazából minden motorosban egy közös dolog van, a két kerék, azon kivül ki-ki másért él- hal ezért a dologért. Három éve került hozzám a jelenlegi motorom, de igazából eddig az évig nem tudtam igazán kihasználni. Úgy volt a dolog, hogy sokat dolgoztam,hogy motorozhassak, ezért soha nem volt időm motorozni! Aztán jött egy lehetőség, bekerültem egy igazán jó csapatba, akik magukkal húztak a pályamotorozás mély szakadékába! Mert ez egy szakadék, vagy olyan mint a drog. Könnyű rákapni, de abbahagyni annál nehezebb! Viszont ameddig benne élsz, felejthetetlen élményekkel gazdagodsz, amit sehol máshol nem tapasztalhatsz meg! Jó kikapcsolódás, agymosás ez a stresszes hétköznapok között. Ha motorozok, semmi más nem léteik csak a féktáv, kigyorsítás a következő kanyar! Lehet a köridőket hajszolni, vagy saját határaidat feszegetni. A lényeg, hogy jól érezd magadd, és már van egy kevés értelme a minden napi robotolásnak! Mert hát akár mennyit is hajt az ember a megszerzett anyagi javakért azokat elvesztheti könnyű szerrel, de a megtapasztalt élményeket, senki nam veheti el! Köszönet a GÉPÉSZ MOTOROSOK-nak a lehetőségért amit megadtak és én éltem vele !